Tefi cicám volt a 2. kedvencem, volt egy elég furcsa tulajdonsága, amellett az eset mellett, hogy nála sem igazán tudtuk eldönteni először, hogy fiú-e vagy lány, de végül ez nem volt döntő kérdés, mert a Tefnut amúgy is egy semleges név. Valójában nem tudom, hogy jutott eszembe ez a név, de még a születése előtt kitaláltam, hogy ez lesz a neve, és így is lett. Tefi Egérfogó kölyke, márciusi fialás eredményeként született meg. Nem volt testvére, elég magányos volt, de őt ez nem nagyon törte le, nagyon játékos, szelíd, kalandor macsek volt, éppen ezért szerettem nagyon. Azonban ennek a magányosságnak is volt hátulütője, nagyon nehezen szabadult el az anyjától, még 1 éves korában is szopizott, nem járt ki a kertbe, nem kötötték le más nőstény macskák, mindig az anyjával volt, vagy az emberekkel. Szeretett fára mászni, a padon feküdni, falánk cica volt, sokat evett, de nem volt kövér, mert mindig lemozogta. Igazi fotogén alkat volt, a legjobb képeim róla készültek, kár, hogy csak a régi gépemmel és a telefonommal sikerült őt lefotózni, ami miatt az eredmények kevésbé lettek jók, mint amit még ki lehetett volna belőle hozni. Még kisebb koromba kis novellákat is írtam róla, ahol ő volt a hős vagy a gonosz. Sajnos a jónak vége szakadt, amikor egyik napról a másikra Tefnut eltűnt, és az óta sem jött haza. 2013.06.19.-én elment nem tudjuk hova, és onnantól kezdve nem láttuk. Nagyon bántott, hogy így itt hagyott, azt sem tudtam mi történt vele, el sem búcsúztam tőle, hirtelen jött ez és nem tudtam mit csináljak. 5 hétig folyamatosan kerestem, minden nap átmentem mamához, ki a kertbe, a szénásba, hogy megtaláljam, jártam az erdőbe, de még nyomát se láttam, és akkor feladtam, és bele kellett törődjek, hogy Tefi elment. Tefinek volt egy hasonmása, valahol egy másik helyen, a gazdájával virtuális barátnők voltunk és mindig küldözgettük egymásnak a képeket, én Tefnutról, ő a saját cicájáról, Gyémántról, aki ugyanúgy nézett ki, mint az enyém. Nagyon jó emlékeim vannak Tefiről, és remélem, hogy neki is rólam.